Csíkszereda Erdély keleti felében helyezkedik el, a Hargita-hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő Csíki-medence középső részén. A város az Olt mentén haladó észak-dél irányú és a Tolvajos- és Gyimesi hágókon áthaladó nyugat-kelet irányú közlekedési útvonalak kereszteződésénél alakult ki. Földrajzi koordinátái: 46°21’ északi szélesség és 25°48’ keleti hosszúság. A város az Olt folyó teraszain és a Somlyó-patak kavicsos hordalékkúpjainak a peremén fekszik az 1033 m magas Nagy-Somlyó lábánál. Tengerszint feletti magassága 655 és 730 m között váltakozik.
Csíkszereda a korábban már létező Somlyó (1333), Taploca és Zsögöd (12–13. század) települések szomszédságában, a szerda napi vásárhely színhelyén alakult ki. Az első ismert hiteles okirat, amely Csíkszereda mezővárosi létét igazolja, 1558. augusztus 5-én keltezett, kibocsátója – János Zsigmond fejedelem édesanyja – Izabella királyné, aki a portának fizetendő adón kívül mentesíti a város lakosságát az adófizetés alól. Csíkszeredának mezővárosi státusa volt korábban is. Az első település a 15. század első felére tehető. A városhoz csatolt három falu: Csíksomlyó (1333), Csíktaploca és Csíkzsögöd 12–13. századtól léteznek.
Csíkszereda az észak–déli és kelet–nyugati irányokban haladó utak kereszteződésénél alakult ki mint szerda napi vásárhely. Innen származik a város neve is.
Csíkszereda és környéke rendkívül gazdag mezotermál és hideg vizű ásványvízforrásokban. Ezt a természeti adottságot kihasználva épült a város nyugati részén a Katalin-fürdő. Az itt felszínre törő mezotermál források vizének hőmérséklete 22 Celsius-fok, és gyógyító hatásuk van, a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésében javallottak.
Bővebben: szereda.ro